Nemrég elhatároztam, hogy körbenézek egy kicsit a Kaukázus Oroszországból elérhető helyein is. Az ember fia általában keveset tud a világnak eme titokzatos szegletéről, és az is főleg robbantásokkal, nehéz- puskaporos levegővel átitatott szakadár kisköztársaságokkal, meg bizonytalan államformákkal kapcsolatos. Ilyen "sztán", olyan "sztán" - és az egésznek se füle, se farka. Ezzel az írással az előítéleteken szeretnék változtatni, és bebizonyítani, hogy a Kaukázusban fogad minket talán a legnagyobb vendégszeretet a világon, itt vannak a legeslegfinomabb ételek, és itt élnek a legkiválóbb emberek.

No meg persze erre találhatóak természeti hatalmasságok, a hegyek-völgyek-vizek gigászi triója is. Korábban “alulról” már kicsit körbeutaztam a Föld eme óriási hegyrendszerét - ami a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között helyezkedik el - jártam Adzsáriában (autonóm köztársaság Grúzia délnyugati részén), Grúziában, a de facto elismert Hegyi-Karabahban (és az őt körülölelő, aláaknázott tűzszüneti zónában, Azerbajdzsánban és Örményországban is. (Hamarosan ezeket a kalandokat is felteszem, de mivel a blog "született később" és nem a "kaland", ezért ez nem lesz annyira könnyű. Mindenesetre majd bekeresztbehivatkozok mindent).

Most felülről kezdtem el “tervezni” és első úticélpontként Dagesztánt jelöltem meg. A Dagesztáni Köztársaság az Oroszországi Föderáció egy tagköztársasága, ugyanakkor érdekes, hogy az oroszok csupán a teljes lakosság 5%-át teszik ki itt.